KÉK ÁLLATOK
Az alábbi listán (a teljesség igénye nélkül) olyan állatok szerepelnek, amelyek nevei valamilyen módon tartalmaznak színt, színárnyalatot vagy valamilyen kapcsolatban vannak a fénnyel, a láthatósággal.
EMLŐSÖK
Bharal (Pseudois nayaur)
Másik neve: kék juh. Élőhelye: Közép-Ázsia hegyes vidékein a Himalájában, Tibetben és annak környékén. 2 alfaja ismert. Háti részén sajátságos kékesszürke, innen kapta nevét is. Télen a bundája inkább szürke, nyáron inkább barna. A kosok vállmagassága elérheti a 90 cm-t is. Szarvak hossza elérheti a 75-80 cm-t. A szarv sajátságos növekedésű, először felfelé nő, majd kifelé fordul, végül hátrafelé csavarodik. A nyájak mérete eltérő, 5-400 egyed. Jól tűri a szélsőséges időjárást. Ivarérettek: 5-7 évesen, ilyenkor szarvhosszuk 45-55 cm. Élettartam:15-17 év. Tápláléka: többnyire fűfélék, de cserjék hajtásai, levelei is. Vemhességi idő: 5 hónap, utódok száma 1. Vadászata nehéz, rendkívüli óvatossága miatt. Hazánkban csak Miskolcon látható.
A tülkössszarvúak családjába tartozik. Élőhelye: Közép- Kelet- és Dél-Afrika. Esőerdők, sűrű bozótosok lakója 3000 m magasságig. 12 alfaja ismert. testhossza 50-75 cm, marmagassága 30-40 cm, farok hossza 7-10 cm, testtömege 3,8-5,4 kg. A nőstény nagyobb méretű a hímnél. Alkonyatkor, éjjel és hajnalban aktív. Párokban élnek. Ellenségei: cibetmacskafélék, kígyók, krokodil, leopárd, sas és varánuszfélék. Tápláléka: gyümölcsök, hajtások, levelek, perjefélék, rovarok, rügyek és tojások. Ivarérett: nőstények 9-12 hónapos, a hímek 12-18 hónapos korban. Vemhesség: 4 hónap, utódok száma 1 vagy 2. Az újszülött borjú súlya 800 gramm. Elválasztás 5 hónap után. Élettartam: 10-12 év. Egyedszáma 7 000 000. Népszerű a vadászata.
Kékes ausztrálegér (Pseudomys glaucus)
Az egérfélék családjába tartozott, mára kihalt faj.
Kék lóantilop (Hippotragus leucophaeus)
A tülkösszarvúak családjába tartozott, mára kihalt faj. Élőhelye: Dél-afrikai Köztársaság volt. Az utolsó példányt állítólag 1800-ban pusztították el.
Kék bálna (Balaenoptera musculus)
Másik ismert neve óriás bálna Testhossza 30 m, testtömege 173 t. Földünk legnagyobb állata. A kékesszürke több színárnyalatában pompázhat. 3 alfaja ismert. Hosszú és karcsú testű. Létezik törpe változata is. Tápláléka: főként a krill, másnéven világítórák, és még evezőlábú rákokat is. Vadászata közben fogyaszthat kisebb halakat, rákokat és kalmárokat is. A múlt század elejéig minden óceánban és tengerében létezett. Az intenzív halászat miatt ma már majdnem kihalttá vált. Már becslések szerint 2 000 egyede lehet an Antartktisz vizeiben, a Csendes-óceán keleti részén és az Indiai-óceánban. Magányosan vagy párban él. Átlagsebessége 15-20 km/h, de meneküléskor képes 37 km/h elérésére is. Táplálkozáskor 5 km/h sebességgel halad.Az újszülött kékborjú születési testhossza 7 m, testtömegük 2,5-2,7 tonna, naponta 380 l tejet fogyaszt. 24 óra alatt 90 kg-ot hízik. Születési súlya 2700 kg. Elválasztás 6-7 hónap múlva. A kifejlett állat naponta 40 millió krillt fogyaszt el, ez 3,6 t-t jelent. Különlegessége az ún. éneke, melynek okát még máig sem tudták megfejteni. Hangerőssége 1 m-es távolságban 155-188 decibel. Vemhesség: 3 évente, ideje 11-12 hónap, utódok száma 1. Ivarérett: 5-10 évesen. Élettartam: 80 év. Ellensége: a kardszárnyú delfini
Érdekesség: nyelvének súlya 2,7 t, szíve 1800 kg, agya viszont csak 6,9 kg.
HALAK
Acélkék fogasponty (Aphyosemion gardneri)
Élőhelye: Nyugat-Afrika, Kamerun és Nigéria. A szavannák és esőerdők vizeinek lakója. Testhossza 5-6 cm. A hímek igen agresszívek egymással. Könnyű a tartása és tenyésztése is. Két gyakori változata van. Az ikrázás 2 hétig is eltarthat, naponta 10-30 ikrát raknak. Kikelés: 14-21 nap után.
Kék akara (Aequideus latifrons)
Kékbálna (Balaenoptera musculus)
Tudta-e? A kék bálna a Földön élő leghangosabb állat. 188 decibeles hanghullámai akár több ezer kilométerre is képesek eljutni az óceán mélyén.
Kékcápa (Prionace glauca)
Tudta-e? A cápák az egyedüli állatok, amelyek sosem betegszenek meg: valamennyi fertőzéssel szemben és minden ismert betegségre immunisak, még a rákot is beleértve.
Kék császárhal (Pomacanthus annularis)
Élőhelye: Csendes-óceán és Indiai-óceán. Testhossza max. 45 cm. Tápláléka: algák, férgek, kagylók és szivacsok.
Kék csuka (Aplocheilus panchax)
Élőhelye: Ázsiában, Bangladesh, India, Kambodzsa, Myanmar, Nepál, Pakisztán és Srí Lanka. Színezete ezüstszürke, viszont pikkelyei kékesen irizálnak. Mellúszója átlátszó, azonban összes többi úszója szépen színezett. Ragadozó életmódú. A leggyakrabban gondozott és forgalmazott díszcsuka. Hasonló méretű halakkal jól társítható. Tartása, tenyésztése nem komplikált.
HÜLLŐK ÉS KÉTÉLTŰEK
Kék anolisz (Anolis gorgonae)
Kék nyílméregbéka (Dendrobates azureus)
A hímek testhossza átlagosan 1,1 m; a nőstények kb. 10 cm-rel rövidebbek. Élőhelye:Az Indonéziához tartozó Nyugat-Új-Guinea (Irian Jaya) északnyugati csücskénél fekvő, kb. 450 km2-es Batanta-szigeten őshonos, így valamennyi varánuszfaj közül neki van a legkisebb elterjedési területe. A sziget trópusi esőerdeinek fáin él, szinte minden idejét a lombok között tölti.
ROVAROK
Fémkék holyva (Platydracus fulvipes)
A holyvafélék családjához tartozik. Nálunk is sok helyen előfordul, de nem gyakori. Hegyvidéki területeken él, vagy sík vidékek nedvesebb élőhelyein. Testhossza 14-17 mm, enyhén lapított testű. Teste fekete, azonban feje, előtora,szárnyfedői és potroha kékesen fénylik. Lábai sárgásvörösek. Ragadozó. Tápláléka: apró rovarok és lárvák.
Kék pásztor (Orthetrum coerulescens)
A laposhasú acsafélék családjába tartozó szitakötő. Élőhelye: Közép-Európa és a mediterrán térségek. Testhossza 40-44 mm, a hátsó szárny hossza 28-33 mm. Lárvái kikeléskor világosszürkék, később aranybarnák, és testhosszuk 16-19 mm. Nálunk mindenhol megtalálható, de nem túl gyakori. A lárvák fejlődési ideje 2 év. A lerakott petékből 5-6 hét után kelnek ki a lárvák. Nálunk nem védett.
Kék dongólégy (Calliphora vicina)
A fémeslégyfélék családjába tartozik. Élőhelye: bomló növényi és állati eredetű anyagok. Testhossza 8-12 mm, teste sörtés és acélkék színű. Petéit húsra bomló állati anyagra rakja, alkalmanként 100-100 db. Ezek 12-36 óra múlva kelnek ki, fejlődési idejük további 4 hét.
Kék holyva (Ocypus opthalmicus)
A holyvafélék családjához tartozik. Élőhelye: egész Európa, Észak-Afrika, Kaukázus, Közel-Kelet. Testhossza 15-23 mm, selymesen fénylő kékesfekete színű. Éjjel aktív. Ragadozó életmódú. Tápláléka: apró állatok. 6 alfaja ismert.
Kék légivadász (Ischnura elegans)
A légivadászok családjába tartozik. Élőhelye: egész Európa, a következő helyek kivételével: Ibériai-félsziget, Skandinávia nagy része. 8 alfaja ismert. Testhossza 27-35 mm, a fején és a torján kék és fekete mintázat látható, potroha nagyjából fekete. A nőstények többféle színűek lehetnek. A kor előrehaladtával a színek sötétednek. Ragozó életmódú. Tápláléka: apró vízi rovarok és azok lárvái. Vadászatkor lábait használja kifogó kosárként.
Kék lonclepke (Limenitis reducta)
A tarkalepkefélék családjába tartozik. Élőhelye: Franciaország, Közép-Európa, Olaszország, volt Jugoszlávia és Kelet-Európa nagy részén. Az Alpoktól északra már ritkább. Nálunk a Dél-Dunántúlon él. Elülső szárny hossza 3 cm, felül fekete-fehér, a fonákrésze tarka. A hátsó szárnyát csak egy fekete foltsor díszíti. Elegáns röptű. Hegy-és dombvidékek összefüggő erdőségeinek lakója. A hernyók tápnövényei: loncok és hóbogyók. Nálunk évente 2 nemzedéke repül, más helyeken 3. A hernyók a tápnövények 2 levele közt telel át.
Kék nünüke
A hólyaghúzófélék családjába tartozik. Élőhelye: egész Európa. Repülésre képtelen. Érintésekor lábizületein irritáló sárgás cseppeket választ ki. Feje kicsi és 2 csápja van, a tor is kicsi, de a potroha a test többi részének duplája. Sötétkéken csillog. A nőstény a földve rakja a petéket. A lárva egy virágra felmászva egy méhecskével a kaptárba viteti magát, ahol nektárt és virágport fogyaszt.
Kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus)
A pattanóbogár-félék családjába tartozik. Fokozottan védett rovarfaj. Európa-szerte igen ritka. Magyarországon több helyen is fellelték.12 mm hosszú, fekete alapszínén kékeslilás visszatükröződés látható.
Szingapúri kék tarantella
NEVÜKBEN NEM, DE SZÍNÜKBEN KÉK ÁLLATOK:
Kobalt selyembogár(Chrysochus cobaltinus)
Más néven kék selyembogár, a Chrysomelidae (Coleoptera rend) levélbogár család Eumolpinae rovar alcsaládjának tagja. A selyembogár gyönyörű sötét kobaltkék színű. Közeli rokona, és valamivel rövidebb is, mint a dögbogár, és az Egyesült Államok egész nyugati részén megtalálható. A kobalt selyembogár dögvirág növényekkel táplálkozik.
Közönséges nünüke (Meloe proscarabaeus)
A hólyaghúzófélék családjába tartozik. Élőhelye: Európa. Réteken, mezőkön, és meleg helyeken található meg. Egész teste sötétkék és csillogó színű. A hólyaghúzófélék túlátalakulással fejlődnek. Első lárva, második lárva, álbáb, negyedik lárva, valódi báb, és imágó alakjuk is van. A nőstény a földbe rakja a petéket. A kikelő lárva felmászik egy virágra, belekapaszkodik egy méhbe, és beviteti magát a kaptárba, ahol nektárt és virágport fogyaszt.
Animációk:
Glitterképek:
Víztükrös képek: